A kosár üres
  ()

A kosár üres.

A dorombról

A doromb története

A dorombnak több meghatározása is létezik lexikonokban, enciklopédiákban, de egyik sem teljes, több pedig félrevezető. Íme egy teljesebb definíció:
 
Doromb (dorombér, dongó, szájdoromb): Többezer éves múltra visszatekintő, szinte az egész világon elterjedt aerofon (régebben tévesen idiofonnak kategorizált) hangszer, mely fémből, fából, bambuszból és csontból készülhet. A doromb keretből és rugóból áll. A játékos a keretet a kissé szétnyitott fogához nyomja, szabad kezével pedig a rugó kiálló végét pengeti. A hangszer egy alaphangon szól, melynek felharmónikusait a játékos szájürege erősíti fel. A szájüreg térfogatának változása képzi a dallamot. Dallam- és ritmushangszerként egyaránt használható.
 
 
A hangszer korai történetéről nagyon keveset tudunk. Az első darabokat valószínűleg 15000 évvel ezelőtt a Fülöp-szigeteken készítették bambuszból. Az afrikai, ausztrál és amerikai kontinenseken nem volt ismert a kolonizáció előtt. Ázsiában szinte mindenhol ismert. A mai Oroszország területén a fémdorombok széles körben el voltak terjedve, Délkelet Ázsiában bambuszdorombok, Japánban fa és fémdorombok ismertek, Új Zélandon pedig falevélből készült "dorombokat" használtak, használnak a maorik. Belső-Ázsiában a sámánok gyógyításra használták. A fehér ember magával vitte a dorombot a kolonizált területekre, ahol az később beépült az őslakosok zenéjébe is.
 

A doromb Magyarországon 

Magyar nyelvterületen egyedül a moldvai csángók zenéjében számít autentikusnak a doromb a többi népzenei dialektusban igazából nincsen hagyománya. Hazánkban Regölyben, szkíta területek feltárásánál is kerültek elő dorombok. Feltételezhető, hogy honfoglaló őseink is ismerték a hangszert, de erre közvetlen bizonyítékunk nincs. A középkortól az 1800-as évek közepéig vándor cigánykovácsok készítettek dorombot, amit vásárokban árultak. Nem igazán hangszernek számított akkoriban a doromb, hanem játéknak. Bartók Béla említi, hogy az 1860-as években Dunaföldváron még élt egy ember, aki emlékezett az utolsó dorombkészítőre. Ezek után elsősorban osztrák hangszereken játszottak a magyar játékosok.
 
A következő dorombkészítő Szilágyi Zoltán, aki az 1970-es évek vége felé kezdett dorombot készíteni és tette újból népszerűvé a hangszert nemcsak Magyarországon, hanem nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a nyugati világ újból felfedezze magának ezt az ősi hangszert.
 

A doromb működése

A megpendített rugó előtt a levegőmolekulák összesürüsödnek, a rugó mögötti részen megritkulnak. Amikor a rugó a rések közé ér, akkor a hangszer egyik felén egy nagynyomású, a másik felén egy alacsonyabb nyomású tér alakul ki. A nyomáskülönbség a két réteg között a légköri nyomás 1%-a. A szűk rés megakadályozza, hogy a levegő nyomása gyorsan kiegyenlítődjön. Amikor a rugó a két rés között áthalad a nyomáskülönbség kiegyenlítődik. A bevitt mechanikai energia (pengetés) kb. egy tízezred része alakul át hanggá. A száj elé tartott hangszer hangosabban szól, mert a szájüreg felerősíti a nyomásváltozások során kialakult hangjelenséget. Stroboszkóppal és füsttel, jól szemléltethető a fizikai elv alapja. Természetesen a rugó rezonanciájától függ a hangmagasság és az amplitudójától a hangerősség.

A jó hangszerjátékos jól ki tudja használni ezeket a fizikai lehetőségeket, színes olykor meghökkentő hatásokat tud elérni az előadásmódjától függően. A doromb a  legszellemesebb akusztikai készülék.
 

A világ különböző dorombjai

A doromb a világ minden részén elterjedt, ismert hangszer. A különböző népcsoportok fémből, fából, csontból, bambuszból készítik. Alakra, hangra, díszítésre igen nagy a változatosság. Phons Bakxs, holland dorombos, dorombkutató a doromb ezer elnevezését jegyezte fel. Íme ezek közül néhány: angol: Jew's harp, trump, jaw harp; német: Maultrommel; Szicília: marranzano; olasz: scacciapensieri; japán: koukin; norvég: munnharpa; francia: guimbarde; Bali: gengong; spanyol: birimbao (nem összekeverendő a berimbau nevű brazil hangszerrel); orosz: vargan; jakút: khomus; Fülöp-szigetek: kubing; szlovák: drumbla; román: dromboi; Svájc: trümpi
Ezeket a dorombokat hol hangszerként, hol varázslathoz, hol gyerekjátékként használták. Kidolgozásuk és hangjuk és jól tükrözi, hogy az adott kultúrában milyen szerepet szántak a dorombnak. Alább Szilágyi Áron gyűjteményéből való hangszereket láthatunk.
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 

Kosár

A kosár üres
  ()

A kosár üres.

Dorombshop keresés

Pénznem/Currency

Rólunk

Magyarország legnagyobb dorombkínálatával és szakértő segítséggel várjuk látogatóinkat. Oldalunkon több mint 60 kézi készítésű doromb, kiegészítők, kiadványok közül válogathat. Ezen kívül dorombos oktatóanyagokat, cikkeket, híres játékosokat bemutató interjúkat talál. Doromb workshopokat, rendezvényeket, koncerteket szervezünk. Bővebben

Fotók

Jártunkban-keltünkben ezt-azt fotózunk. Dorombok, különleges hangszerek, zenészek, fesztiválok, vagy valamennyire ebbe a szellemiségbe illeszkedő dolgok vannak itt elrejtve, szigorúan mobiltelefonos minőségben.